Váci Kocsmák éttermek

2015 március 16. | Szerző:

A blog hobbiból készül, lehetnek benne tévedések, és sok hiányosság. Hozzászólásban, ha felhívják a figyelmem ezekre, akkor folyamatosan javítom. Várok még képeket, sztorikat, kihagyott éttermeket, kocsmákat, kizárólag Vácról.
A blog nem tér ki közintézményekben lévő büfékre ( iskolai büfék, kórházbüfé, önkormányzati hivatalok büféi…)
A mostani divatos lerakatok, mini csemegeboltok, amik előtt álló spontán kocsma alakul ki, nem ide valók…
Érdekelnének infók a régi éttermekről, kocsmákról is. Pl: Buki csárda, Fehér hajó vendéglő, Lőház, Nagysörház,  Aranyszarvas, Curia,  Zöldfa, Fekete Sas, Elitz,  Káptalan Kőhidi kurtakocsmája, Betsali kurtakocsma, Aranyhordó, Fehérhattyú, Kisváci kocsma  …stb..
Bármilyen segítséget szívesen fogadok.

Korai váci kocsmanevek. Tetves, Sírbolt, Fehér Ló, Szöglágyító…

2019 május 14. | Szerző:

…” Idézzük fel ama régebbi váci kocsmák neveit, melyekben ezen a napon különösen mulatoztak a régebbi városlakók.
Első kocsmánk neve: Tetves, A Hajnik Pát utcában működött. Nevét azért kapta, mert törzsvendégei rábizonyították a tulajdonosra, hogy a bort Duna-vízzel keveri. Akkor még Vácott nem volt közmű, a Lajttal szállított dunai víz volt a legolcsóbb.
Volt olyan csárda, mai a keresztségben a Sírbolt nevet kapta. Az Erdős-féle házban székelt, a mai Diadal téren, szemben az alsóvárosi temetővel. Az elnevezés érthető: még akkor szokásban volt a halotti tor.
A régi budapesti főúton haladva találták az italozók a Taknyosné vendéglőt: az ott ítzézgető vendégek bizonyos higiéniai követelmények elmaradását kifogásolták. Ezen az úton volt még, a mai Burgundia utcával szemben, a Zsibbasztó: mivel talponálló kocsmaként működött, a betérőnek hamar elzsibbadt a lába.
A nagy és kis Sörházak bérlője, váltakozó szerencsével, a váci kocsmák nagyasszonya volt, a Libásné, a Jelenffyek nemzetségéből:
A felsővárosban állt a hires Fehér Ló vendéglő, mely beszálló kocsmaként működött. Úgy festett, mint egy perzsiai karavánszeráj. A kisváciak 1933-ban lebontották, és közadakozásból, akkori elnevezéssel, kultúrházat építettek oda, amit köznyelven Kakasnak hívnak.
FOLYTATVA A SORT, a volt Szt. István téren találtuk a Szöglágyító Vendéglőt, ahol egyszer-egyszer a kocsmárosasszony, mint Petőfi Szerelmes Erzsókja, hajnalig is mulatott a vendégekkel.
A vendégmarasztalók sorából megemlítjük a leghíresebbet, a Drótos Kaszinót, az egykori Kalencsik vendégtől, a mai postaépülettel szemben. Törzsvendégei kóbor drótosok, ószeresek, nyúlbőrkereskedők, cenzárok, üvegezők voltak. A kocsma ónból készült tányérjait, evőeszközeit, borivó kupáit az asztalokhoz drótozták — innen a név. Itt született az üveges rím: Gyúrom a gittet, iszom a pintet?”
A mai Kossuth utcában volt az egyedüli tornyos vendéglő Vácott. A neve nem lehetett más: Tornyos. Ma is áll, karbantartva,lakókkal.
Meg kell emlékeznünk a Schwerer Bernát-féle vendéglőről is, a volt Honvéd utcában. A tulajdonos szerette a fehérnépet. Egyet-kettőt feleségül is vett, többel alkalmi házasságot kötött. Amikor az egyik, a legfiatalabb elhagyta, mint az ifjú Werther, verset írt, de a kocsma ablakára: „Újból legény lett a Berci!…” Külön figyelmet érdemel a Zuho vendéglő, a Rádi úton. Itt, vívmányként, szekrényes verkli működött. Csak úgy kezdte el a dalát, ha a mulatozó jókedvében nagyot rávágott, amolyan zuhomódra.
Az újabb nemzedék is találékony a kocsmák elnevezésében. Közismert a vasút menti mély árok, a Gödör. Időző vasutasok szórakozóhelye volt. Ma klub és könyvtár működik a helyén.
Nemrég szűnt meg a Lordok Háza, korábban a Három tetű elnevezés illette. Ma helyén ételbár van. A mai iszogató váciak kedvenc találkozó helye a régi tulajdonosról elnevezett Bözsi Néni, Zrínyi utca sarkán. A név meghatározó. A keresgélő idegent a felsővárosiak úgy igazítják el, hogy Bözsi Nénitől ere, vagy arra!
A TALÁLÓ KOCSMANEVEKET egy idős vácitól hallottam, többnek működését magam is láttam. ”

Petövári Gyula
1977 Váci Napló

Címkék:

Magora Vegán Étterem

2018 december 4. | Szerző:

Március 15 tér 22.
Címkék:

M’EAT Gastropub

2018 december 4. | Szerző:

https://www.facebook.com/meatgastropub/
Március 15. tér 22

Címkék:

Naszály Tennis Coffee & Bar

2017 június 27. | Szerző:

Új kávézó, büfé nyílt a Sáncdűlőben a bicikliúton, a Hekkterasz után Verőce felé. Teniszpálya bérélés, hamburgerek, lepények, üdítők sörök…. Facebook oldal
Címkék:

Peking és Piroskpaprika étterem (TESCO)

2015 július 7. | Szerző:

Peking és Piroskpaprika gyorséttermek a Tescóban
2015-07-07_8-11-25

Címkék:

Marco Polo Pub (bezárt kocsma)

2015 május 27. | Szerző:

A Petőfi S. utca 27. szám alatt volt a Marco Polo pub. A \’90-es években nagyon menő kis hely volt, gyakran élőzenével.
(info – HNorbert, köszönet érte)

2015-05-27_8-26-57

Címkék:

Repeta Beugró – gyorsétterem (bezárt)

2015 április 22. | Szerző:

Nemsokára nyit, a  Repeta Beugró az állomásnál.
Széchenyi utca 42/c, Vác, 2600
Frissítés 2016.05.
Rövid ideig volt nyitva, már butik van helyette

2015-04-22_6-24-53

 

Címkék:

Hekk Terasz (étterem)

2015 április 22. | Szerző:

Hekk terasz a régi kettes és a bicikli út között
https://www.facebook.com/hekkterasz
http://hekkterasz.hu/
Kritika az étteremről
2015-04-22_19-43-12

2015-05-12_12-42-23

Címkék:

Uniformis, fegyőrkocsma (bezárt kocsma)

2015 április 22. | Szerző:

A börtön oldalában volt, nem csak fegyőrök járhattak ide. 2015-04-22_6-14-19

Címkék:

Vendégfogadók, kocsmák Vácon a XVII—XVIII. században

2015 április 17. | Szerző:

Vendégfogadók, kocsmák Vácon a XVII—XVIII. században

A váci sikeres sokadalom után 1611-ben győri tőzsérek mulatnak a város kocsmájában, s ott történik Mészáros Ambrus „megkeresztelése”. 1619-ben Glosius Gáspár harmincados a Kamarának jelentette, hogy Baranyából a „városi kocsmára kereskedésnek okáért” borokat hoztak eladni.
Evlia Cselebi török világutazó 1663-ban Vácon járva, megemlékezik a város „egészséges” fogadójáról is. Tetszését tisztasága nyerhette meg, ami abban az időben elég ritka lehetett.
Nem közvetlenül a váci kocsmára vonatkozik Bendő István vikárius jelentése a Kamarának 1689 őszén, de a beszedett dézsmaborokról szól. A budai Kamarai Adminisztráció rendelkezik részben felette, az őrizteti. „Sok írásimmal hogy ne terhelném Nagyságtokat, rövideden akarom értésére adnom, hogy (talán) csak alig várhatta Comes Günar Kazi János úr innét Váczrul ki lépését mindgyárt ide jött és újonnan erősítette a pinczén való lakatot. Azért miben legyen a borok állapottya senki nem tudgya. Most forrónak azért kár is lehet benne. Nagyságtok akinek teczik ez iránt parancsollyon aki megh kezdheti penes quid haec faciunt.”
A XVIII. századból 1717-nből származik első adatunk váci vendéglőről. A tanács elhatározza, hogy Németvároson levő házát vendéglővé átalakíttatja, melyet Klinger Farkas tanácsbéli vett ki árendába, évi 20 Ft-ért. A városnak később is mindenkor volt kocsmája, éppen a városháza alatt, ahol saját vagy vásárolt bort mért. Bérbevette az uraság sorra épülő vendéglőit, melyekben fél évig az uraság, fél évig a város borát mérték az árendások.
Az uraság első vendéglője az Aranyszarvas, mely az Althann-féle telekkönyvben „Wirthaus”, azaz fogadóként szerepeli. Később is ez volt a város beszálló-fogadója. Az 1720-as évek elején felépül a déli városkapu bejárata előtt, a forgalmas pesti út mellett az uraság Zöldfai kocsmája. A város 1730-
ban bérli az uraságtól az Aranyhordó, a Zöldfai és az Aranyszarvas vendéglők; Káptalan Vácon 1748-ban az Aranykorona, a Curia és a Csillag, Püspök Vácon pedig a Fehérhattyú és a Fekete Sas újabb vendéglőik; volt ezen kívül egy kocsma a Sörháznál is. A felsoroltakon túl, 1771-ben tizenkettedik bormérés a Kisváci kocsma. Tetemes jövedelmet jelentettek a városnak még a század közepén is az uraságtól árendált kocsmák, annak ellenére, hogy a bérlet értük nem kevés.
1730-ban a „Zöldfa”, „Szarvas” és „Városházalatti” vendéglőben a júliusi hőségben megcsapoltak 80 hordó sört. A haszon minden hordón 80 dénár, a bor akóján 1 Ft 10 dénár. Ebben az esztendőben elfogyott 952 hordó sör, 566 akó urasági és 544 akó városbora, 24 akó égetett bor, 28 akó pálinka, mely összesen 1902 Ft hasznot hozott a városnak.
A század második felében erősen visszaesik a kocsmákból és a Sörházból származó bevétel. 1775-ben panaszolja a „250 szegény porciót fizető adózó” hogy a város részéről egész esztendőben csak két kocsmában, a másik kettőben pedig fél esztendeig árultak bort, holott nem így szól a szerződésük. A Sörház árendája 1000 Ft, fenntartása ráfizetéses. Egyéb panaszukra is a vármegye vizsgálatot rendel el, a város 1762—1774 közötti számadásairól, az eladósodás okát kutatva.
A tanács évről évre kimutatja a nagy kiadásoknak és bevételi kieséseknek eredetét. Ezekből csak a kocsmákra vonatkozók: 1763-ban a Sörház árát 10 500 Ft-ot az uraságnak vissza kellett fizetni. (Az uraság kölcsönözte az építéshez szükséges összeget, a saját beneficiumát képező sörházhoz!)
A kocsmák jövedelme felére csökkent. 1771-ben kevesebb a kocsmák és vásárok jövedelme többezer forinttal.
Vácott, 1726—1775 között a legtöbb vendéguős-ikocsmáros a német polgárok közül került ki. Bérlők az 1771—72. években: Zöldfai: Khelben Károly, Sörháznál: Kmelitsek József, Aranyhordó: Sober János, Korona: Tasi; Ferdi­nánd, Hattyú: Sosz Ferenc, Kisváci: Kelter Máté, Csillag: Kruppa Ferenc, Aranyszarvas: Kolpecher János, Fekete Sas: Nóvák József, Fehér Hajó: Tesser Ignác, Curia: Müczer József, Városházi: Tomin Mária Anna.
A bérlők gyakran váltották egymást, nem alakulhatott ki a vendéglátó kocsmáros és vendég közötti benső kapcsolat. Nem hiába jegyezték fel az akkori időkről, hogy Vácott jó a bor, s goromba a kocsmáros.

Hírhedt kurtakocsmák

Az 1797-ben felállított Betsali kurtakocsmat év alatt olyan „híressévált, hogy a tanács kénytelen miatta vizsgálatot indítani. Mellette a Káptalan Kőhidi kurtakocsmája mindenben vetekedett vele. A Duna pántján,l kilométerre a várostól, egymástól 250 lépésire volt at kuntakocsmia. Híressé azzal vált, hogy a molnárlegények állandóan „devernáltak benne. A tanács ezért úgy látta jónak, hogy elsősorban a molnárcéh vezetőit hallgassa meg. „Hogyan pedig a lakosokat egészlen ki hallgassuk a Czéhbeli molnárokat Krenedits József czéh-mestert, Krenedits János, Knenedits Mihály stb. kérdőre vettük, kik is nagy bajjaikat kivált a molnár legénységgel előbeszéliették, hogy mióta at kutakocsma felállt, a molnánlegények napról napra részegeskednek és ha az egyikbül munkához kikergetik a másikba domlbirozni mennék,t a gazdák ellen magukat felszegezik, falusi szegény emberektől áldomást csalnak ki s többször annyira hozzák, hogy az őrlő szegény ember bor árába kéntelen hozott gobanájának részét eladni. Uraságok cselédeivel is összeisznak, gazdájuk gabona részit elpazarolják otthon lüszthiány miatt a molnárok cselédségére panaszkodnak, mi több megrészegedvén tavaly is 2 molnár legény a Dunába bélé holt, és a mit Sultz Mátyás révész bizonyít egy szegény ramhányi ember elunván a tántzoló molnár legényeket várni, kéntelen volt maga lisztiént a malomiba menni és a ladikban a maiamhoz ütközvén, а Dunába fondult és bele is holt volna, ha ezen Tanú maga ki nem szabadította volna. A káptalan kurtakocsmárosa Forstner József és legénye megrészegedve a Dunába merült, mint Céhbeli molnár vallja, hogy a kocsma felállítása óta a molnárok becsülete veszedelemiben vagyon.” Négy ember halála elég hírhedtté tette et kurtakocsmát

(forrás: Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról)

Címkék:

Legutóbbi bejegyzések

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!